• Hunor Magyar

Kioktatási rendszer

Megjelent Lannert Judit tanulmánya a 2018-as Társadalmi Riportban. Álljon itt nyolc pont „kedvcsinálónak” a tanulmányhoz.



1) A szlovák, cseh és német tanulók jobban teljesítenek a matematika-teszteken, mint a magyarok, miközben kevesebb a leckéjük. 2) A magyar tanulók sokat és fegyelmezetten tanulnak, eredménytelenül. Ellopják tőlük az időt a túlzsúfolt tananyag rövid idő alatt való „letanításával” és számonkérésével. 3) Ebből következően a magyar diákok kénytelenek rövidtávú memorizációs, és nem hosszútávú, megértésre törekvő tanulási stratégiát választani. 4) Magyarország Európában az utolsó helyen van a digitális szövegértésben és a problémamegoldásban, amelyek nélkül a 21. században egy munkavállaló sem lehet versenyképes. 5) Nem az eszközt kellene csak korszerűsíteni, hanem a tanítás módszertanát: A magyar iskolák döntő része „digitális, de az ipari korszak jellegzetességét mutatja” (Z. Karvalics László). A pedagógusok egy meghatározó része változatlanul hagyományos frontális módszerrel tanít digitális eszközöket igénybe véve, azaz a digitális eszközöket és szoftvert nem a tanulók aktivizálására, bevonására használja, ami így semmilyen eredményhez nem vezet. 6) Magyarország csak abban első a PISA-felméréseken 2000 óta, hogy itt határozza meg legjobban a családi háttér a tanulói teljesítményeket. Magyarországon az átlagosnál alacsonyabb azoknak a tanulóknak az aránya, akik jobban teljesítenek az iskolában, mint az a családi hátterükből következne. 7) Szövegértés, matematika, természettudomány: Finnország, Észtország, Szlovénia, Svájc, Hollandia teljesítménye lenyűgöző, előbbi háromnál a tanulók egyötöde kiemelkedően teljesít valamelyik területen e három közül, és csak 5 százalék körüli mindegyik országban a mindhárom területen alulteljesítők aránya. Magyarország ebben is alulteljesítő, és nagyon kevés a kiváló. Csak Szlovákia és Görögország teljesített Európában rosszabbul, mint Magyarország.

8) A 21. században kiemelten fontos felnőttkori tanulás terén és visszaesés látható: Míg 2002-ben a lakosság 18 százaléka tanult, addig 2014-ben a hazai felnőtt lakosságnak már csak 11,4 százaléka. A nem tanuló lakosság kétharmada nem is lenne hajlandó valamilyen tanulási tevékenységet folytatni, még ha alkalma is lenne rá.


Így teljesít a magyar oktatás, és ezért (is) foszthatja ki kritikátlanul egy elnyomó politikai rezsim hazánkat. Nekik ugyanis ez az érdekük: elvenni a fiataloktól az idejüket és nem adni nekik hasznos, önállóságra alapot adó tudást. A felnőtteknek meg eszükbe se jusson alkalmazkodni a 21. század kihívásaihoz, maradjanak csak meg járadékfüggőnek.