• Hunor Magyar

Gördüljenek már odébb


Kilenc évvel ezelőtt az országot megbénította a Fidesz által irányított szakszervezetek akciója: a gördülő sztrájk. Az egész világot megrázó gazdasági válság abban az évben fejtette ki legpusztítóbb hatását, az államcsőd elkerülése érdekében az akkori kormány megszorító lépésekre kényszerült. A Fidesz válasza: válságintézkedések helyett a kormány adjon több pénzt az embereknek. Ezt a követelést nyomatékosította az a bizonyos gördülő sztrájk, ami nyilvánvalóan hozzájárult ahhoz, hogy a következő évben az ország többsége a sztrájkok mögött álló politikai pártot segítette hatalomba.





Ahol aztán ez a párt folytatta a megszorításokat: nem állította vissza a 13. havi nyugdíjat, egész Európa legmagasabb áfá-ját vezette be, majd hatalmas összegeket vont ki az egészségügyből és az oktatásból.


És most megszavazta a rabszolgatörvényt. Mindezt azért tudta megtenni, mert 2009 óta nem volt igazi sztrájk Magyarországon, azaz a hatalomnak nem kellett szembenéznie a tömeges elégedetlenségnek azzal a formájával, amely képes meghátrálásra kényszeríteni azokat a cinikus politikusokat is, akik minden döntésüket azzal indokolják, hogy a magyarok többsége őket támogatja.


A rabszolgatörvény elutasításának kifejezésére a tüntetés nem elégséges eszköz. A decemberi utcai megmozdulások csak akkor hozhatnak valódi fordulatot a NER bukásához vezető úton, ha sikerülne egy sztrájkkal nyilvánvalóvá tenni, hogy a magyar társadalom nem támogatja a kormány emberellenes intézkedését. Nem érdekes, hogy valaki jobboldali-e vagy sem, négy éve a Fideszre szavazott vagy nem. Nem akarunk heti hat napot dolgozni úgy, hogy a túlóráért járó pénzt csak három év múlva fizetik ki, ha ugyan kifizetik. A magyar társadalom kétharmada elutasítja a rabszolgatörvényt. Most az a feladat, hogy a kormány érezze a bőrén ennek az igazi kétharmadnak az erejét.