• Hunor Magyar

Folytatja a kormány a megszorítást az egészségügyben


A KSH adatai szerint a betegellátásra fordított összeg már a GDP 7 százalékát sem érte el. 2010 óta erre nem volt példa. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság és az infláció növekedésével nem tart lépést az egészségügy finanszírozása, magyarul: a kormány megszorítást hajt végre az egészségügyben.


Még egyszer, hogy mindenki értse: a hivatalos adatok azt mutatják, hogy a rosszul működő, várólistás, orvoshiányos, botrányoktól hangos egészségügy területén a kormány megszorítást hajt végre.

A magyarok gyógyulási esélyei a legrosszabbak Európában, de a kormány nem többet költ, hanem kevesebbet. A számok azt is bizonyítják, hogy az egészségügyi kiadásokból egyre nagyobb részt vállalnak közvetlenül a betegek.


Emlékszünk még a 300 forintos vizitdíjra? Azt megfúrta a Fidesz azzal a jelmondattal, hogy az egészségügy maradjon ingyenes. Ehhez képest a GDP 6.9 százalék jut az egészségügyre, de ebből csak 4,8 százalékot fedez az állam. Azaz csupán a kétharmadát.

A maradékot mi fizetjük a zsebünkből. Többet mint 300 forintot.


A kimutatás szerint a fizetős egészségügy aránya először haladta meg a 10 százalékot, ami annak a jele, hogy az állami egészségügyből menekülnek az emberek, ha megtehetik. Levonják a bérünkből a TB-t, de ha normális ellátást akarunk, akkor még egyszer fizethetünk. Aki erre nem képes, arról a kormány lemondott. Tudjuk jól, mert elmondták: aki szegény, az annyit is ér. Betegen, még annyit se.