• Hunor Magyar

A felfüggesztett csicskapárt


Normális esetben a pártokat hasonló politikai nézeteket valló emberek alkotják, akik demokratikusan döntenek a párt programjáról, szövetségi politikájáról és vezetőiről. Minél általánosabb és jelentősebb a kérdés, a párt annál szélesebb fóruma dönt róla. Szabad és önérzetes emberekből álló pártokban nem a vezető határoz egy személyben a párt nevéről, irányvonaláról vagy arról, hogy melyik pártcsaládhoz tartoznak, hanem a tagok közösen.

A miniszterelnök viszont azt nyilatkozta, hogy amennyiben a néppárti gyűlésen nem fogadták volna el a javaslatát az „önkéntes felfüggesztéséről”, akkor a Fidesz kilépett volna a szervezetből. – A kezemben volt a levél, amellyel bejelentem a Fidesz kilépését – mondta.


Két eset lehetséges: 1. A miniszterelnök hazudott, és nem volt nála ilyen levél. 2. A Fidesz mára egy csicskapárttá alakult, ahol a tagok engedelmesen tűrik, ha a szervezetük egyik napról a másikra megváltoztatja a politikáját és az identitását.


Mert a pártcsalád elhagyásáról a pártelnök nem hozhatna egyedül döntést még a Fidesz vezérelvű alapszabálya szerint sem. Egy valódi pártban fellázadnának a tagok, ha az újságból tudnák meg, hogy a vezetőjük olyan lépésre készült, amire nem volt felhatalmazása. Állítólag a párt elnöksége tudott a szándékról. Csakhogy az elnökség nem a tagság.


Valójában ez a történet azt bizonyítja, hogy a Fideszt nem olyan emberek alkotják, akik hasonló politikai nézeteket vallanak, hanem olyanok, akiknek közös az üzleti érdekük. Nem akarnak beleszólni a legalapvetőbb döntésekbe sem, csak az érdekli őket, hogy megszerezzék a zsákmányt. Engedelmeskednek és seftelnek.


Az ilyen szervezetet azonban nem pártnak nevezzük, hanem maffiának.