• Hunor Magyar

A baráti Oroszország?



Krekó Péter tanulmánya a Társadalmi Riportban azt elemzi, hogyan változott Oroszország megítélése Magyarországon a rendszerváltás óta.


A következtetések jól mutatják, hogyan képesek a politikusok hülyíteni saját szavazótáborukat, és szervilis oroszbarát irányba tolni a közvéleményt. Pedig a magyar emberek megtanulhatták 1849-ben és 1956-ban, hogy a nemzeti önállóságunkra az orosz állami politikánál nagyobb fenyegetést senki sem jelent.

A főbb megállapítások:


1) Oroszország megítélése sokat javult a rendszerváltás óta, és különösen az elmúlt években. A fenyegetettségérzésünk megszűnt, miközben Ororszország területeket foglal Európában, gázzal zsarol, propagandával etet és titkosszolgálatával mérgeztet meg embereket az EU területén. Amikor az Oroszország által felvásárolt kormányok többet beszélnek beszél az Oroszországgal való kapcsolat javításának fontosságáról (a két Gyurcsány-, illetve a második és harmadik Orbán-kormány idején) akkor Oroszország megítélése mindig javul.

2) Nemcsak az Oroszországgal szembeni alacsony fenyegetettségérzetet sikerült elaltatni, de az Ukrajnával szembeni ellenérzéseket is sikerült felerősíteni az elmúlt években.

3) Legfőbb NATO szövetségesünknek, az Egyesült Államoknak a megítélése folyamatosan romlik.

4) A közvéleményt a kérdésben elsődlegesen a politikai közbeszéd formálja, és a párthovatartozás határozza meg az oroszbarátságot. Az utóbbi években a kormánypárt szavazótáborában végbement egy nagyon komoly oroszbarát fordulat.


Az Oroszország által kilóra felvásárolt politikusok egyre inkább távolítják az Országot Nyugattól és közelítik a Kelethez.

Az értékkutatások alapján régóta tudjuk, hogy Magyarország értékei tekintetében sokkal inkább Kelethez tartozik, mint Nyugathoz, most pedig azt is látjuk, hogy egyre jobban kedveljük Oroszországot a Nyugat rovására - miközben az EU-nak a jólétet, a NATOnak a védelmet köszönhetjük. Bár a magyar lakosság kimondva még inkább a Nyugathoz akar tartozni, nagyra tartja azonban Vlagyimir Putyin diktatórikus politikáját, és Oroszországban egyre inkább barátot, mint fenyegetést lát.


Ne hagyjuk, hogy a politikusaink Kelet felé vigyenek minket!